Madama du Barry szerelmi v�gyfokoz�nak tekintette a csokol�d�t: ezt az italt szolg�ltatta fel szeret�inek. Casanova �ll�t�lag sz�vesebben ivott csokol�d�t, mint pezsg�t. 1712-ben Angli�ban a Spectator c�m� divatos foly�irat arra figyelmeztette n�i olvas�it, hogy �vakodjanak a szerelmi kalandok, a csokol�d�, a reg�nyek �s m�s eff�le, szenved�lyeket felt�zel� vesz�lyek hat�sait�l. Az 1970-es �vek elej�n ism�t felmer�lt, hogy a csokol�d� tal�n szerelmi v�gyfokoz� szerk�nt is m�k�dik. Felismert�k ugyanis, hogy a csokol�d�ban kismennyis�g� fenil-etil-amin tal�lhat�, amely vegy�letet az agy legink�bb akkor termeli, amikor az ember a szerelem f�jdalmasan �des �rz�s�t �li �t. A kutat�k szerint tal�n ez a titka a csokol�d�nak. A csokol�d� �ll�t�lagos stimul�l� hat�s�t tudom�nyosan is megvizsg�lt�k. A fenil-etil-amin egy biol�giailag akt�v vegy�let, melyr�l kimutatt�k, hogy patk�nyokban - az amfetamin sz�rmaz�kokhoz hasonl�an - megv�ltoztatja az �llatok szexu�lis �s agressz�v viselked�s�t. Ugyanakkor azonban az amfetaminok eset�ben ez a hat�s k�r�lbel�l h�szszor olyan er�s, mint a fenil-etil-aminn�l. A csokol�d� fenil-etil-amin tartalm�ra vonatkoz� becsl�sek szerint a tejcsokol�d�ban 0.04 �s 0.7 mg / 100 g fenil-etil-amin tal�lhat�. Ha jobb h�j�n - a patk�nyokat vessz�k mint�ul, a k�s�rletek adatai szerint nek�nk vagy 4000 szelet csokol�d�t kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy sz�mottev� hat�st �rhess�nk el. Ennek f�ny�ben egy�rtelm�nek t�nik, hogy a csokol�d�val elfogyasztott fenil-etil-amin olyan kis mennyis�g�, hogy nem lehet - ak�r szerelmi, ak�r egy�b ir�ny� - stimul�l� hat�sa. Ennek ellen�re az�rt mindenk�pp �rdemes pr�b�lkozni…